HTML

Minden, ami én

Rólam, azokról a dolgokról, emberekről, tárgyakról, ocelotokról, amelyek körülvesznek engem.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Carmentis-koncert a Vörös Yukban

2008.06.15. 18:41 Toxybácsi

Hol is kezdjem? Azt hiszem, a legelején a legcélszerűbb. Szombat reggel - miután egész héten meleg teát ittam - úgy ébredtem, hogy berekedtem, és szarakodott a hangom. Mindez alapjaiban nyomta rá bélyegét a koncertváró hangulatomra, szóval egész nap krákogtam mint a barom, hogy visszanyerjem mély bassz-baritonomat XD
Végül aztán sikerrel jártam, mert nagyjából visszajött a hangom, és délután 6 órakor sikeresen elindultam a Fényes Adolf utca irányába. Az út során sok említésre méltó nem történt, max. annyi, hogy a HÉV-re felszállt két alkoholista vénember, akik közül az egyik - egy kellően idegbeteg pillanatában - belecsapott ököllel a HÉV műanyag falába. Aztán a Tímár utcánál leszálltam, és indultam a nagy szent hely irányába. Útközben találkoztam Dáviddal, aki szintén 7 órára érkezett, és kiderült, hogy a koncertszervező kb. 2 órát késett, merthogy neki 5-re kellett volna érkeznie.
Miután beléptettük magunkat, nem sok említésre méltó történt. Mindenki megdicsérte az új hajamat, amiért ezúton is hálás vagyok mindenkinek XD, megérkezett Krisztián, aki jól megbirkózik a kétgyermekes apaszereppel, Nykee, aki összefirkálta a Yuk falán található reklámember fogát és arcát, és még sokan mások, akiket nem ismerek, merthogy ők voltak a közönség XD
A koncert a tervezett 19.30 helyett 20.35-kor vette kezdetét, aminek következtében mindenki csúszott. Érdekes módon azonban mindezt mi sínylettük meg a legjobban, mert a koncert során körülbelül négyszer szólt rám valamelyik technikus srác (asszem az volt), hogy "najó, most már lassan fejezzétek be". Hát anyádat!

Mindezek következtében pedig életünk legszarabb koncertjét adtuk. A repertoárból ha jól emlékszem, 3 számot hagytunk ki, mindenki bakizott össze-vissza, nekem az egyik szám közepén elment a hangom néhány másodpercre, az egyik saját számot másfélszer lassabban kezdtük, nem hallottuk vissza magunkat, a közönség nagy része pedig passzív volt, merthogy - magam sem értem miért - olyan zenekarok közé osztottak be minket, amelyek kőkemény hörgős metál muzsikát játszottak. És hát ezek haveri körei nyilván tőlünk is valami jó kis hörgést vártak volna.
Szóval nagyon szar volt az egész szervezés, bár én a végén már csak röhögtem ezen. De hogy ezek után még a nekünk adott jegyekért is elkérték az árat, szerintem a pofátlanság netovábbja volt. Nem mintha anyagi csődbe vinne engem az a kb. 1500 forint, de azok után, hogy megnyirbálták az előadásunkat, beszóltak kb. 4-szer hogy fejezzük már be, mert kell a színpad másnak, ráadásul a beállás során a technikus srác eltűnt, ezzel is tőlünk véve el az időt, na ezek után még pénzt is kérnek tőlünk? Ehhez pofa kell, komolyan mondom! Na mindegy, örök tanulságként szolgáljon, hogy a Yuk egy ilyen hely. Na mindegy.

Koncert után aztán Zsolti odalépett hozzám, hogy "nem akarod megkérdezni tőlem, hogy segítsek-e kivinni a szintit?" Szóval burkoltan arra célzott, hogy ha nem segítek neki, szétrúgja a seggem, szóval kicipeltük a szintit - a zuhogó esőben :D - aztán csapatfotózás, végül pedig leültünk néhány percre egy asztalhoz, és elköszöntünk Danitól, megköszönve eddigi munkáját.
Utána el kellett érnünk az utolsó HÉV-et, így Nykee, Zsolti, Ági, Lacci, Ági barátnője (akinek bár mondtam, hogy nagyon szép neve van, nem jut eszembe :(((( és jómagam elindultunk a szakadó esőben a nyugati felé. HÉV-re várás közben beálltunk a híd alá, és páran énekeltünk (mármint Nykee és én, mert a többiek passzívak voltak), aztán jött a HÉV, ahol beszámoltam Nykee-nek az álmomról, és ahol tévedtem azt illetően, hogy hol is kell leszállni. Villamos megállóban aztán tovább áztunk, majd rájöttünk, hogy busszal is mehetnénk (ráadásul az jött is, nem úgy mint a villamos). Buszon Zsolti oltogatott, mint ha csak tűzoltó lenne, de én megálltam, hogy visszavágjak :P
Nyugatiban aztán már mindenki hullafáradt volt, legalábbis én biztos, Nykee megígértette nekem, hogy hamarosan találkozunk, aztán puszi-puszi és mindenki ment a maga útján. Mivel lekéstem a buszom, 3 órára értem haza, ennek során kb. kétszer tévedtem el hazafelé :DDDDDD, majd bedőltem a fürdőkádba, végigszántottam magam a zuhanyrózsával, aztán be az ágyba és szunya ezerrel. Ma pedig 16-kor keltem :D Szóval jó kis szombat volt, bár lehetett volna jobb is, ami a koncertet illeti.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tokargabor.blog.hu/api/trackback/id/tr26521788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása