A történet már a hét elején kezdetét vette, amikor is Toxy önzetlenül felajánlotta László kartársnak, hogy ha kell, bekíséri őt a pénteki vizsgájára. László kartárs dilemmázott egy sort, majd csütörtökön úgy döntött, kísérjem be őt a vizsgájára.
Nykee-vel közben összeesküdtünk, hiszen azt terveztük, hogy ketten várjuk majd őt a kőbányai állomáson. Megbeszéltük, hogy a 6.23-kor Rákoshegyre érkező vonattal jön, találkozunk, majd együtt megyünk Kőbánya-Kispestre. Lacci minderről semmit sem tudott, reméltük, hogy az az öröm, amelyet Toxy személyes jelenléte szabadít fel benne, Nykee láttán a többszörösére nő majd.
Végül ebből semmi nem lett. ToxyBácsi lelkiismeretesen felébredt 4 óra 30-kor (tény, hogy hasfájás miatt, de ez lényegtelen), így hát 6.10-re sikeresen ki is értem az állomásra. A vonat jött, Nykee azonban nem volt rajta. A telefonomon pénz nem volt, úgyhogy felhívni nem tudtam, de mivel Lacci időre ment, úgy gondoltam, nem váratom meg, hanem kimegyek az eredeti tervek szerint, Nykee pedig ha jön, úgyis odatalál a BME-re.
Kőbánya-Kispesten aztán megcsörrent a telefonom - Nykee volt a vonal túlsó végén, aki közölte, hogy elaludt, és valószínűleg nem fog Pestre jönni. Szóval végül is Laccival édes kettesben mentünk a sulijába, adatvédelem vizsgára.
Miután megérkeztünk, kellett írnia egy beugrót, amiről kijőve azt mondta, hogy hát nem tudja, milyen lett, de azért hozzá tudott szagolni. Ez már pozitívum volt, aztán jött azonban a feketeleves. Miután felLIFTeztünk a második emeletre (mert ugyebár a fáradt huszonéves fiatal nem bírja ki a lépcsőket :P), megkezdődött a türelmetlen várakozás. Sanyi bácsi kisebb csoportokban hívta be a jelölteket, akiknek még a tétel húzása előtt az volt a feladatuk, hogy megindokolják, mit miért írtak a beugróba. László kartárs sajnos ezen elhasalt, szóval a vizsgája nem sikerült :((((((((((((((((
De kedden sok szeretettel várja őt a tanár, szóval remélhetőleg az már jobban fog menni :)
Vizsga után elmentünk a Rákóczi téren egy hangszerboltba, ahol Lacci vett magának egy húrkészletet, hogy a másnapi koncerten minden jobban szóljon. Aztán pedig beültünk a MacDonald's-ba, ahol próbáltuk megfejteni, hogy "egy sültkrumpli mennyi CD" - ezt nyilván csak mi értjük, de az a lényeg, hogy mi értsük XD
Meki után pedig irány a nyugati, ahol ismét feleslegesen vettem magamnak jegyet, mert kalauz nem jött. Szóval aztán irány haza, és pihenés ezerrel, merthogy nem sokat aludtam. Délután volt még egy zenekar-szintű megbeszélés MSN-en, amin én csak röhögtem, aztán bedobtam a szunyát. Kb. ennyi volt a péntek 13.
Nykee-vel közben összeesküdtünk, hiszen azt terveztük, hogy ketten várjuk majd őt a kőbányai állomáson. Megbeszéltük, hogy a 6.23-kor Rákoshegyre érkező vonattal jön, találkozunk, majd együtt megyünk Kőbánya-Kispestre. Lacci minderről semmit sem tudott, reméltük, hogy az az öröm, amelyet Toxy személyes jelenléte szabadít fel benne, Nykee láttán a többszörösére nő majd.
Végül ebből semmi nem lett. ToxyBácsi lelkiismeretesen felébredt 4 óra 30-kor (tény, hogy hasfájás miatt, de ez lényegtelen), így hát 6.10-re sikeresen ki is értem az állomásra. A vonat jött, Nykee azonban nem volt rajta. A telefonomon pénz nem volt, úgyhogy felhívni nem tudtam, de mivel Lacci időre ment, úgy gondoltam, nem váratom meg, hanem kimegyek az eredeti tervek szerint, Nykee pedig ha jön, úgyis odatalál a BME-re.
Kőbánya-Kispesten aztán megcsörrent a telefonom - Nykee volt a vonal túlsó végén, aki közölte, hogy elaludt, és valószínűleg nem fog Pestre jönni. Szóval végül is Laccival édes kettesben mentünk a sulijába, adatvédelem vizsgára.
Miután megérkeztünk, kellett írnia egy beugrót, amiről kijőve azt mondta, hogy hát nem tudja, milyen lett, de azért hozzá tudott szagolni. Ez már pozitívum volt, aztán jött azonban a feketeleves. Miután felLIFTeztünk a második emeletre (mert ugyebár a fáradt huszonéves fiatal nem bírja ki a lépcsőket :P), megkezdődött a türelmetlen várakozás. Sanyi bácsi kisebb csoportokban hívta be a jelölteket, akiknek még a tétel húzása előtt az volt a feladatuk, hogy megindokolják, mit miért írtak a beugróba. László kartárs sajnos ezen elhasalt, szóval a vizsgája nem sikerült :((((((((((((((((
De kedden sok szeretettel várja őt a tanár, szóval remélhetőleg az már jobban fog menni :)
Vizsga után elmentünk a Rákóczi téren egy hangszerboltba, ahol Lacci vett magának egy húrkészletet, hogy a másnapi koncerten minden jobban szóljon. Aztán pedig beültünk a MacDonald's-ba, ahol próbáltuk megfejteni, hogy "egy sültkrumpli mennyi CD" - ezt nyilván csak mi értjük, de az a lényeg, hogy mi értsük XD
Meki után pedig irány a nyugati, ahol ismét feleslegesen vettem magamnak jegyet, mert kalauz nem jött. Szóval aztán irány haza, és pihenés ezerrel, merthogy nem sokat aludtam. Délután volt még egy zenekar-szintű megbeszélés MSN-en, amin én csak röhögtem, aztán bedobtam a szunyát. Kb. ennyi volt a péntek 13.
